EUR-Lex - DC - HU

A kibocsátó lehetőségei

Online. Bárhol. Bármikor.

A stabilitási kötvények indokai és előfeltételei[1] 1. Háttér E zöld könyv célja, hogy a stabilitási kötvények koncepciójával kapcsolatban széles körű nyilvános vitát kezdeményezzen valamennyi érintettel és érdekelt féllel, vagyis a tagállamokkal, a pénzügyi piacok szereplőivel, a pénzügyi piacok ágazati szervezeteivel, tudományos szakemberekkel az Unión belül és azon kívül, valamint a szélesebb nyilvánossággal, amely alapján az Európai Bizottság meghatározhatja a koncepcióval kapcsolatos előrelépés megfelelő módját.

A dokumentum értékeli az államkötvények euróövezeti tagállamok körében történő közös kibocsátásának a továbbiakban: közös kibocsátás megvalósíthatóságát és a szükséges feltételeket[2]. Az euróövezetben a tagállamok jelenleg a kibocsátó lehetőségei, eltérő kibocsátási eljárásokat alkalmazva bocsátanak ki állampapírokat. A közösen kibocsátott stabilitási kötvények bevezetésével a tagállamok együttesen bocsátanának ki állampapírokat, és osztoznának a kibocsátással összefüggő bevételeken és adósságszolgálati költségeken.

A XXI. század környezetbarát építőeleme, integrált hőszigeteléssel vagy falpanelként

Ez jelentős változást hozna az euróövezeti államkötvénypiac szerkezetében, amely az euróövezet pénzügyi piacának legnagyobb szegmense az euróövezeti államkötvénypiacokat az 1. A közös kibocsátás koncepciója a tagállamok között először az es évek végén vetődött fel, amikor a Bizottság részére az euróval összefüggő tőkepiaci fejleményekkel kapcsolatban tanácsot adó Giovannini-csoport jelentést tett közzé, amelyben az euróövezeti állampapírok összehangolt kibocsátásának lehetőségeit mutatta be[3].

A vitairat megerősítette, hogy az euróövezeti államkötvénypiacok csaknem tíz évvel az euró bevezetése után is széttagoltak, továbbá ismertette a közös kibocsátás mellett és ellen szóló érveket. Az euróövezeti államadósság-válság súlyosbodása szélesebb körű vitát váltott ki a közös kibocsátás megvalósíthatóságáról[5]. Igen sok politikai személyiség, piaci elemző és tudományos szakember szerint a közös kibocsátás olyan hatékony eszköz lehet, amellyel a likviditási nehézségek több euróövezeti tagállamban kezelhetők.

Ennek alapján az Európai Parlament felkérte a A kibocsátó lehetőségei, hogy vizsgálja meg a közös kibocsátás megvalósíthatóságát az euróövezeti gazdasági kormányzásra vonatkozó jogalkotási csomag elfogadásának összefüggésében, hangsúlyozva azt, hogy a stabilitási kötvények közös kibocsátásához további lépést kell tenni a közös gazdaság- és költségvetési politika felé[6].

Az eddigiek során a közös kibocsátást hosszabb távú lehetőségként kezelték, az utóbbi időben folytatott vita középpontjában azonban az olyan rövid távú előnyök állnak, amelyekkel enyhíthetők az állampapírpiac feszültségei. Ebben az összefüggésben a stabilitási kötvények bevezetésére nem a gazdasági és költségvetési konvergenciát célzó folyamat végén, hanem a további konvergenciával, valamint az ahhoz szükséges keret létrehozásával és végrehajtásával párhuzamosan, azt elősegítve kerülne sor.

E párhuzamos megközelítéshez azonnali és határozott előrelépésre van a kibocsátó lehetőségei az euróövezet gazdasági, pénzügyi és politikai integrációjának folyamatában. A stabilitási kötvény eltérne a meglévő közös kibocsátású eszközöktől. A stabilitási kötvény olyan eszköz lenne, amelynek feladata az euróövezeti államháztartások napi finanszírozása közös kibocsátás útján.

E tekintetben meg kell különböztetni az Európai Unióban és az euróövezetben alkalmazott egyéb közös kibocsátású kötvényektől, pl.

EUR-Lex Access to European Union law

Ennek megfelelően a stabilitási kötvények kibocsátása nagyobb léptékű és folyamatosabb jellegű lenne, mint a tagállami vagy közös kibocsátás jelenlegi formái esetében.

A stabilitási kötvények kibocsátása összpontosítható egyetlen ügynökségben, vagy történhet decentralizáltan tagállami szinten, a tagállamok szoros együttműködésével.

A stabilitási kötvényekhez kapcsolódó bevételek és adósságszolgálati költségek a kibocsátásnak az egyes tagállamokra eső részével arányosan oszlanának meg. A stabilitási kötvények kibocsátásának választott megközelítésétől függően a tagállamok egyetemleges felelősséget vállalhatnak a kibocsátással összefüggő adósságszolgálati költségekért vagy azok egy részéért, és ennek megfelelően közösen viselhetik a hitelkockázatot. A stabilitási kötvények számos vonzata messze túlmutat a technikai szempontokon, és a tagállami szuverenitással, valamint a gazdasági és politikai integrációval kapcsolatos kérdéseket érint.

a kibocsátó lehetőségei localbitcoins regisztráció

Ilyen kérdés a megerősített gazdaságpolitikai koordináció és kormányzás, a nagyobb fokú gazdasági konvergencia, valamint egyes lehetőségek esetében a Szerződés szükséges módosítása.

Minél nagyobb mértékű a tagállamok közös hitelkockázat-viselése, annál kisebb lenne a piaci volatilitás, de az egyes tagállamokat kötő piaci fegyelem is.

  • Kereskedési stratégiák a bináris opciók felülvizsgálatához
  • Valódi kereset az interneten, pénzkivonással
  • Opció 60 másodpercig

A költségvetési stabilitás így szükségszerűen erősebben függene a politikai folyamatok útján elérhető fegyelemtől. Multifunkcionális kereskedelem elemző platform a stabilitási kötvények sikerének egyes előfeltételei, például a nagyfokú politikai stabilitás és kiszámíthatóság vagy a monetáris hatóságok nyújtotta támogatás köre, messze túlmutatnak a technikai szempontokon.

Típusától függetlenül minden stabilitási kötvény szükséges és lényeges velejárója a számottevően megerősített költségvetési felügyelet és a kibocsátó lehetőségei koordináció, amelynek célja az erkölcsi kockázat elkerülése és a fenntartható államháztartás biztosítása, valamint a versenyképesség támogatása és a káros makrogazdasági egyensúlytalanságok csökkentése. Ez szükségszerűen kihat az adószuverenitásra is, ami érdemi vitát igényel az euróövezeti tagállamok részéről.

Mivel az ilyen kérdések alapos mérlegelést tesznek szükségessé, a Bizottság e könyv elfogadásával kezdeményezte a stabilitási kötvények bevezetésének megvalósíthatóságával és előfeltételeivel kapcsolatos politikai vita és nyilvános konzultáció szükséges folyamatát.

Indokolás A közös kibocsátással kapcsolatos vita számottevő fejlődésen ment keresztül az euró bevezetése óta. Kezdetben a közös kibocsátás indokolása főként arra irányult, hogy milyen előnyök származnak abból a fokozott piaci hatékonyságból, amely az euróövezeti államkötvénypiacon és az euróövezet szélesebb pénzügyi rendszerében a nagyobb likviditásból ered. Az utóbbi időben a jelenlegi államadósság-válsággal összefüggésben a vita a stabilitási szempontok irányába mozdult el. Ennek alapján a közös kibocsátás fő előnyei az alábbiakban állapíthatók meg: 1.

A jelenlegi válság kezelése és a későbbi államadósság-válságok megelőzése A stabilitási kötvények lehetősége enyhítheti a jelenlegi államadósság-válságot, mivel a nagy hozamú tagállamok számára előnyöket jelenthet az alacsony hozamú tagállamok jobb hitelképessége.

Bár a stabilitási kötvények bevezetése eltarthat egy darabig lásd a 2.

a kibocsátó lehetőségei miért kereskednek bináris opciók hétvégén

Az ilyen hatás azonban csak akkor lehet tartós, ha a közös kötvények ütemtervét az erősebb gazdasági kormányzás iránti egyidejű vállalások egészítik ki, amelyek garantálják az államháztartás fenntarthatóságát biztosító költségvetési kiigazítások és strukturális módosítások végrehajtását. A pénzügyi stabilitás erősítése az euróövezetben A stabilitási kötvények ellenállóbbá tennék az euróövezet pénzügyi rendszerét a jövőbeni sokkokkal szemben, ennélfogva erősítenék a pénzügyi stabilitást.

Ennek megfelelően a stabilitási kötvényekkel mérsékelhető lenne a piaci volatilitás, és kevésbé vagy egyáltalán nem lenne szükség a piaci finanszírozásból átmenetileg kiszorult tagállamokra irányuló, költséges segítségnyújtási és mentőintézkedésekre. A kötvények pozitív hatásai a költségvetési fegyelemmel szemben ható tényezők kezelésétől függnek. Ezzel a szemponttal az 1.

A kibocsátó lehetőségei euróövezet bankrendszere számára előnyöket jelentene a stabilitási kötvények elérhetősége. A bankok jellemzően nagy mennyiségű államkötvényt birtokolnak alacsony kockázatú, kis volatilitású és likvid befektetésként. Az államkötvények egyúttal likviditási tartalék szerepét is betöltik, mivel viszonylag stabil árfolyamon értékesíthetők, vagy refinanszírozási műveletek során biztosítékként felhasználhatók.

Egyértelmű azonban a bankok hazai kibocsátóval szembeni elfogultsága államadósság-állományuk tekintetében, aminek következtében jelentős mértékben összekapcsolódik a bankok és a a kibocsátó lehetőségei államháztartás mérlege. Az állam költségvetési helyzetének számottevő romlásával elkerülhetetlenül veszélybe kerül a hazai bankrendszer rendelkezésére álló fedezet minősége, amely a bankokat refinanszírozási kockázatnak teszi ki mind a bankközi piacon, mind az eurórendszer kereteihez való hozzáférés szempontjából.

A stabilitási kötvények az euróövezet valamennyi bankja számára erősebb fedezetet biztosítanának, a kibocsátó lehetőségei sebezhetőségüket az egyes tagállamok romló hitelminősítésével szemben. Hasonlóképpen előnyt jelentene a stabilitási kötvény formájában megjelenő megbízhatóbb és homogénebb eszköz az egyéb intézményi befektetők pl. A monetáris politika transzmissziójának elősegítése A stabilitási kötvények elősegítenék hogyan lehet pénzt keresni a YouTube-on monetáris politika transzmisszióját az euróövezetben.

Az államadósság-válság gyengítette a monetáris politika transzmissziós csatornáit, mivel az államkötvények hozama a fokozottan volatilis piacokon jelentős eltéréseket mutat. Egyes szélsőséges esetekben a piacok működése sérült, és az EKB az értékpapír-piaci program keretében beavatkozott. A stabilitási kötvényekkel a biztonságos és likvid eszközök nagyobb állománya jönne létre.

a kibocsátó lehetőségei szent kereskedelem bináris opciók

Ez segítene annak biztosításában, hogy az EKB által szabott monetáris feltételek az államkötvénypiac közvetítésével zavartalanul és következetesen érvényesüljenek a vállalkozások és háztartások hitelköltségeiben, és végül az összkeresletben. A piaci hatékonyság javítása A stabilitási kötvények elősegítenék a hatékonyságot az euróövezet államkötvénypiacán és szélesebb pénzügyi rendszerében.

Több száz tankönyv és szakkönyv egy helyen

A stabilitási kötvények kibocsátása lehetővé tenné egy nagy és fokozottan likvid piac létrejöttét, amelyet egységes irányadó hozam jellemez, szemben a jelenlegi helyzettel, ahol számos, országonként változó irányadó hozam létezik. A stabilitási kötvények piacának likviditása és magas hitelminősége alacsony irányadó hozamokat eredményezne, amely ennek megfelelően alacsony hitelkockázatot és likviditási prémiumot tükrözne lásd az 1.

A likvid euróövezeti irányadó hozam megléte elősegítené számos euróban denominált származékos piac működését is. A stabilitási kötvények bevezetése tovább erősítheti az európai értékpapír-elszámolás integrációját, az EKB páneurópai közös elszámolási platformja, a Target2 Securities T2S tervezett bevezetésével, valamint esetleges további uniós szabályozási intézkedésekkel párhuzamosan.

Így a stabilitási kötvények bevezetése az euróövezetben mind a közszféra, mind a magánszféra esetében alacsonyabb költségeket eredményezhet, megalapozva ezzel a gazdaság hosszabb távú növekedési potenciálját. Ez a keretes a kibocsátó lehetőségei megkísérli számszerűsíteni az alacsonyabb likviditási prémium révén elérhető költségmegtakarítás mértékét. Ellentmondásosabbnak bizonyult a stabilitási kötvények várt hozamának másik eleme, a valószínű hitelkockázati prémium.

A stabilitási kötvény esetében a likviditási és hitelkockázati prémium egyaránt jelentős mértékben függ a kötvény kialakításától és garanciális struktúrájától.

Több empirikus elemzés hasonlította össze a feltételezett közös kibocsátású kötvények hozamát a meglévő kötvények átlagos hozamával. Az elemzések feltételezik, hogy a közös kibocsátás esetében a likviditási prémium nem csökkenne, a hitelkockázat pedig nem nőne a tagállamok átlagos minősítését meghaladó mértékben.

Carstensen becslése szerint a közös kötvények a tagállami kamatlábak egyszerű súlyozott átlagával számított hozama 2 százalékponttal haladná meg a 10 a kibocsátó lehetőségei német államkötvény hozamát. Egy másik becslés szerint Assmann, Boysen-Hogrefe, a német államkötvényekhez képest a hozamkülönbözet 0,5—0,6 százalékpont lehet.

Ez azzal indokolható, hogy a költségvetési változók fontos tényezők az államkötvények hitelkamat-mutatójának meghatározásában.

Egy másik járható út a forrásbevonásban: a vállalati kötvény

Költségvetési szempontból az euróövezeti összesítés a franciaországihoz hasonló, így a közös kötvények hozama nagyjából a francia kötvényeknek felelne meg. Morgan elemzése hasonló megközelítéssel hasonló, 0,5—0,6 százalékpontos eredményre jutott. Favero és Missale azt állítja, hogy a valutafelárral kiigazított amerikai hozamok a közös kötvények szempontjából jó referenciaértékek, mert a közös kötvény célja, hogy az euróövezeti kötvénypiacokat hitelkockázat és likviditás szempontjából hasonlóvá tegye az USA piacához.

A szerzők megállapítják, hogy a pénzügyi válságot megelőző években a német államkötvények hozamelmaradása az amerikai államkötvényekhez képest mintegy 40 bázispont volt, amely az amerikai kötvényekkel azonos feltételek mellett kibocsátott közös kötvényekből származó likviditási többletnek felel meg.

a kibocsátó lehetőségei opció auto

Annak érdekében, hogy megbecsülje a likviditási prémiumban elérhető előnyöket, a Bizottság elvégezte az euróövezetben után végrehajtott államkötvény-kibocsátások statisztikai a kibocsátó lehetőségei. A kibocsátás össznévértéke amely a legszélesebb körben rendelkezésre álló mérőszám, bár a likviditási prémiumokban elérhető előnyöket alulbecsülheti a kötvénykibocsátás likviditásának közelítő értéke, a regressziós együttható pedig a nagyobb mennyiségű kötvénykibocsátással elérhető előnyöket határozza meg.

  1. Robot robot üveggel
  2. A befektetések és a tőkepiac - A vállalati tőkeszerzés piaci lehetőségei és következményei - MeRSZ

A második modellben szabályozható az egyes kibocsátások minősítése is. A likviditási prémiumban elérhető előny kiszámításához a modellezett becslés együtthatóival szimuláltuk az olyan kötvények hozamának lehetséges csökkenését, amelyeket az átlagos euróövezeti össznévérték hivatalos kereskedési platformok a tőzsdén az a kibocsátó lehetőségei amerikai össznévértékben bocsátottak ki.

Így az amerikai kibocsátás össznévértéke az a függő változó, amellyel a stabilitási kötvények piacának lehetséges likviditása mérhető. Az első számítási sorban a likviditási előnyt az óta a kibocsátó lehetőségei historikus portfólióhozam átlagából vezettük le. Összehasonlításképpen ugyanazokat a számításokat a nyarán érvényes piaci feltételeket feltételezve végeztük el. A táblázat második sora szerint a nagyobb kibocsátási mennyiségből adódó hozamelőny az euróövezetre vonatkozóan 10—20 bázispont az elért hitelminősítéstől függően, függetlenül attól, hogy a számítás a historikus vagy a legutóbbi piaci feltételeket vette alapul.

Németország esetében ugyanez az előny 7 bázispont körül alakulna. A szimuláció bizonyítja, hogy a likviditási prémiumban várható előny bináris opciók titkos korlátozott, és csökken azoknak a tagállamoknak az esetében, amelyek jelenleg is élvezik a legmagasabb minősítés előnyeit.

A jelenleg magas hozamú tagállamoknak egyértelműen előnyére válna mind a hitelkockázat közös viselése, mind a közös kötvények nagyobb likviditása, azonban a jelenleg alacsony hozamú tagállamok magasabb hozamokkal szembesülhetnek akkor, ha a jelenleg magas hozamú a kibocsátó lehetőségei hitelkockázata tekintetében nem történik javulás.

Elvben kompenzáció útján lehetséges a likviditási prémiummal összefüggő előnyök újraelosztása, de jobb kormányzás nélkül az euróövezeti adósság általános hitelminősége romolhat a gyengébb piaci fegyelem eredményeképpen, amennyiben a jelenleg alacsony hozamú tagállamoknak magasabb finanszírozási költségeket kell viselniük.

Az euró szerepének erősítése a globális pénzügyi rendszerben A stabilitási kötvények elősegítenék az euróban történő portfólió-befektetést, valamint egy kiegyensúlyozottabb globális pénzügyi rendszer létrejöttét.

Az amerikai államkötvénypiac és a teljes euróövezet államkötvénypiaca hasonló méretű, de az euróban denominált kibocsátás széttagoltsága miatt az amerikai államkötvények sokkal nagyobb mennyiségben érhetők el, mint az euróövezet bármely tagállami kibocsátójának papírjai.

A rendelkezésre álló adatok szerint az amerikai államkötvények azonnali piacának kereskedési forgalma szintén többszöröse a megfelelő euróövezeti piac forgalmának, ahol a pénz a származtatott termékek szegmensébe áramlott át.

  • Befektetés nélkül pénzt keresni
  • Otthoni vállalkozás, hogyan lehet keresni
  • Pontos gazdasági naptár bináris opciók

A nagy likviditás azon tényezők egyike, amelyek miatt az amerikai államkötvények kiemelt és megkülönböztetett szerephez jutottak a globális pénzügyi rendszerben az USA dollár mint egyetlen nemzetközi tartalékvaluta fedezete mellettvonzóvá téve azokat az intézményi befektetők számára. Ennek megfelelően a stabilitási kötvények kibocsátása jelentette nagyobb kibocsátási mennyiségek és likvidebb másodlagos piacok erősítenék az euró, mint nemzetközi tartalékvaluta szerepét.

Előfeltételek A stabilitási a kibocsátó lehetőségei a pénzügyi stabilitás és a gazdasági hatékonyság szempontjából jelentős előnyökkel járnának, fontos megemlíteni azonban a lehetséges hátrányokat is. A kötvények jelentette előnyök eléréséhez fontos gazdasági, jogi és technikai előfeltételeket kell teljesíteni.

Account Options

Az alább tárgyalt előfeltételek teljesítése a Szerződés, valamint a gazdasági és monetáris unió GMU és az A kibocsátó lehetőségei intézményi struktúrájának módosításával járhat. Az erkölcsi kockázat korlátozása A stabilitási kötvény nem vezethet a költségvetési fegyelem romlásához az euróövezeti tagállamok körében. Az euró bevezetése óta eltelt időszak markáns jellemzője a részes tagállamok költségvetési politikájában megmutatkozó eltérő fokú piaci fegyelem.

Az euróövezeti kötvényhozamok nagyfokú, az euró első évtizedét kísérő konvergenciáját visszatekintve nem indokolta a tagállamok költségvetési teljesítménye. A óta zajló a kibocsátó lehetőségei gyors, bizonyos fokig talán túlzott mértékű is.

Az egyenlőtlenségtől eltekintve az utóbbi idők tapasztalatai igazolják, hogy az euróövezeten belül a piacok fegyelmezhetik a tagállami költségvetési politikákat.

A stabilitási kötvények egyes formái esetében a fegyelem romlana vagy teljesen megszűnne, mert az euróövezeti tagállamok államadósságuk hitelkockázatát részben vagy egészben közösen viselnék, ami erkölcsi kockázattal jár.

52011DC0818

A közös kibocsátásban rejlő erkölcsi kockázat forrása az, hogy a költségvetési fegyelem egyedi hiányából eredő hitelkockázatot valamennyi részes tagállam közösen viselné. Mivel a stabilitási kötvények kibocsátása gyengítheti a piaci fegyelmet, számottevő változásokra lenne szükség az euróövezeten belüli gazdasági kormányzás kereteiben.

Indokolt lenne a fenntartható államháztartást biztosító további óvintézkedések alkalmazása. Az óvintézkedéseknek nemcsak a költségvetési fegyelemre kell összpontosítaniuk, hanem a gazdasági versenyképességre is lásd a 3. Bár az új gazdasági kormányzási csomag jelentős védelmet nyújt, amelyet a Ha a stabilitási kötvényben a piaci fegyelem megkerülésének eszközét látják, akkor a tagállamok és a befektetők körében kétségessé válik az elfogadhatósága. Miközben a kedvező időszakokban folytatott prudenciális költségvetési politika és az ettől a pályától való eltérés gyors korrekciója az alapja a felelős, stabilitásorientált szakpolitikai döntéshozatalnak, a tapasztalatok szerint a szélesebb makrogazdasági egyensúlytalanságok, többek között a versenyképesség csökkenése rendkívül hátrányosan befolyásolhatja az államháztartást.

Ezért a stabilitási kötvények bevezetése révén szükségessé váló szorosabb szakpolitikai koordinációt arra is fel kell használni, hogy elkerülhetők és kiigazíthatók legyenek a káros makrogazdasági a kibocsátó lehetőségei. A magas hitelminőség és annak biztosítása, hogy a stabilitási kötvényekből valamennyi tagállamnak előnye származzon Ahhoz, hogy a befektetők elfogadják őket, a stabilitási kötvényeknek magas hitelminőséget kell képviselniük.

A stabilitási kötvényeket úgy kell kialakítani és kibocsátani, hogy a befektetők igen biztonságos befektetésnek tekintsék őket.

Ebből adódóan a stabilitási kötvények elfogadása és sikere szempontjából a lehető legjobb minősítés nagy előnyt jelentene. A rosszabb minősítés a kibocsátó lehetőségei hatna a kötvény árazására ez a kelleténél magasabb hozamban mutatkozna megvalamint a befektetők az iránti hajlandóságára, hogy a kibocsátott kötvényeket kellő mennyiségben megvásárolják.

Erre különösen akkor kerülne sor, ha a tagállami AAA minősítésű kibocsátások folytatódnának, és az ilyen kötvények együtt léteznének és versenyeznének a stabilitási kötvényekkel.

A magas hitelminőség szükséges emellett ahhoz, hogy a stabilitási kötvények nemzetközi viszonyítási alapot jelentsenek, továbbá a kapcsolódó határidős és opciós piacok kialakulásának és hatékony működésének megalapozásához is.

Ellenkező esetben fennáll annak a kockázata, hogy a befektetők az új eszközt kételkedve fogadják, így annak hozama számottevően magasabb lesz, mint a jobb hitelképességű tagállamok jelenlegi hozamai. A magas hitelminőség elérése fontos ahhoz is, hogy a stabilitási kötvényeket valamennyi euróövezeti tagállam elfogadja. Alapvető kérdés, hogy a kockázatok és az előnyök hogyan oszlanak meg a tagállamok között. Bizonyos formáiban a stabilitási kötvény azt jelentené, hogy a jelenleg az átlagosnál rosszabb hitelképességi besorolású tagállamok alacsonyabb finanszírozási költségeket viselnének, míg a jelenleg jó hitelminősítésű tagállamokat akár nettó veszteség is érheti akkor, ha a közös kockázatviselés a pozitív likviditási hatásokhoz képest hangsúlyosabb.

Így ahhoz, hogy a stabilitási kötvényt a jelenleg AAA minősítésű tagállamok támogassák, biztosítani kell az új eszköz megfelelően magas hitelminőségét annak érdekében, hogy az érintett tagállamok adósságfinanszírozási költségei ne növekedjenek.

A korábban leírtak szerint ez szintén az erkölcsi kockázat eredményes mérséklésére alapozható.