Komenczi Bertalan

A valós lehetőségek formái. Bejegyzés navigáció

Internetes keresés, weblapok használata információk gyűjtésére és tanulásra Chat, IRC, fórumok, elektronikus hirdetőfelületek, videokonferencia stb. Offline tanulás Aszinkrón kommunikáció időfüggetlen Különböző adathordozókon levő tanulási segédanyagok, programok, illetve internetről letöltött anyagok használata Aszinkrón kommunikáció e-mail vagy valamilyen tanulásmenedzsment-rendszer segítségével A tanulási folyamat során igénybe vett kommunikációs forma lehet online, valós idejű szinkrón, illetve offline, tetszőleges idejű aszinkrón.

Lehetséges azonban a fogalomnak olyan értelmezése, amely az e-learninget több komponensű komplex rendszerként határozza meg, amely a tradicionális tanulás és tanítás lehetőségeit kiterjesztő, illetve annak alternatíváiként kialakult oktatási-tanulási formákból szerveződik. A definíció fogalomrendszere e-learning programok, illetve tananyagok értékeléséhez és fejlesztéséhez egyaránt használható szempontrendszert biztosít, és alkalmas lehet arra is, hogy az e-learning tanulóoldali feltételeit elemezzük.

A továbbiak a valós lehetőségek formái ennek a definíciónak a részleteit fejtem ki, és segítségével próbálok reflektálni a bevezetőben feltett kérdésekre. Az e-learning összetevői Bináris opciók típusú stratégiák az előzőekben láthattuk, az e-learning fogalom sokféleképpen értelmezhető. A témakör szinte exponenciálisan növekvő irodalmában számos, egymást részben átfedő definícióval találkozhatunk. A különböző megközelítések, értelmezések és meghatározási kísérletek elemzése során alakult ki a következőkben körvonalazandó rendszerszemléletű és integratív elképzelés.

Az e-learning néven összefoglalható fejlesztések, programok, tananyagok a tanulásszervezés, tanulásirányítás mit kell tenni, hogy az internet plazmában működjön tanulástámogatás olyan formáit jelentik, amelyek három, jól körülírható forrásból merítenek: a számítógéppel segített tanulásból, az internetes tanulásból és a távoktatásból 1.

Ez a korábbi oktatástechnológiai eszköztár alkalmazásának Technology Based Learning legújabb változata, amelyben a multimediális, interaktív számítógép jelenik meg középponti oktatási-tanulási médiumként.

Az internetes, webalapú tanulás a világhálóba kapcsolt számítógépekkel megjelent új lehetőség, új horizont. A hálózatba kapcsolt számítógép segítségével virtuálisan kiléphetünk a konkrét tanulási környezetből. Az új dimenziót elsősorban a tanuláshoz gyakorlatilag tetszés szerinti információmennyiséget biztosító adatbázisok hálózata és az elektronikus telekommunikáció sokrétű, változatos lehetőségei jelentik. A távoktatás a hagyományos oktatás alternatívájaként jelenik meg, mint az oktatás, a tanítás és a tanulás másképpen is elgondolható és megvalósítható formája.

Új paradigma, amely eltávolodást jelentett a korábbi társadalmi formációkban kialakult jelenléti oktatás keretrendszerétől, és maga után vonja a tanárral, illetve a tanulóval szembeni követelmények módosulását is. Az e-learning ezekből az oktatási-tanulási formákból építkezik. A számítógép és a hálózati adatbázisok, illetve internetes kommunikáció használatával, a tanulási folyamat egészének rendszerszemléletű megközelítésével, illetve hatékony rendszerbe szervezésével törekszik a tanulás eredményességének javítására.

A tananyagok, tanulási programok kialakítása során a modularitás elve érvényesül.

Truster 101 az opciós kereskedelem titka

Az e-learning rendszerek kommunikációs és információszolgáltató platformként jól szervezett tudástartalmakat tesznek elérhetővé az azok elsajátításához szükséges instrukciókkal és az elsajátítást segítő, illetve annak teljesülését mérő programokkal együtt.

Ahhoz, hogy az e-learning forrásrendszerében rejlő lehetőségekkel élni tudjunk, részletesebben meg kell ismernünk az egyes összetevőket.

A lehetőségek számbavétele Az első kör: a számítógépes tanulás eszközkészlete A számítógéppel segített tanítás és tanulás lehetőségspektruma a multimediális számítógép 11 következő jellemző tulajdonságain alapul. Adattárolás A számítógépekbe épített és a hozzájuk csatlakoztatható adattároló eszközök kapacitása már elérte azt a mértéket, amely a tanulási folyamat számára releváns információk tetszőleges mennyiségét teszi hozzáférhetővé, illetve rögzíthetővé.

Az ehhez a karakterisztikához kapcsolódó új minőség a számítógép adatfeldolgozó, műveletvégző tulajdonságának köszönhetően, annak eredményeképpen jelenik meg, és az adatok tetszőleges szempontok szerinti gyors előkeresésében, összekapcsolásában, elemzésében és az eredmények közzétételében mutatkozik meg.

Információfeldolgozás A számítógép az adatokkal változatos algoritmusok szerinti műveleteket képes elvégezni. Ez már teljes egészében új tulajdonság, hiszen a korábbi külső, nem biológiai emlékezeti eszközöktől eltérően nem csupán tárolja az információkat, hanem azokkal — biológiai előképéhez hasonlóan — műveleteket is képes végezni!

A külső emlékezeti mező tehát dinamikussá vált, mintegy életre kelt. Ez a sajátosság — a gyakorlatilag korláttalan tárolókapacitással együtt — jelenti az informatikai forradalom fő hajtóerejét. Az a valós lehetőségek formái sebessége a mikroprocesszorok feltalálása óta folyamatosan, a valós lehetőségek formái jelezhetően növekszik Moore-törvényés a mai processzorok már elég gyorsak a továbbiak során tárgyalandó számítógép-karakterisztikák többségének kielégítő szintű működtetéséhez.

Interaktivitás A számítógép információfeldolgozó képessége lehetővé teszi a tanuló számára, hogy párbeszédet folytasson a rendszerrel, bevitt válaszai befolyásolják a rendszer működését, különböző válaszokat hívnak elő, tartalmakat idéznek fel.

Az interaktivitásnak kulcsszerepe van mindazon paraméterek realizálásában, amelyeket az e-learning tanulási környezetekre jellemzőnek tartunk. Ez a számítógép-jellemző teszi lehetővé az eredményes tanulásban nélkülözhetetlen visszacsatolást. Míg a tanulás segítéséhez a számítógép adattároló kapacitása és műveletvégző sebessége napjainkra megfelelő, esetenként optimális szintű, addig az interaktivitás mértéke messze van attól, amit a tanulás hatékony támogatásához szükségesnek gondolunk.

egy bináris opció költsége

Itt az előttünk lévő minta és norma a tanulást segítő tanár, társ, szakértő, mester és bölcs. Ebből a humán partnerrészből próbálunk meg minél többet beépíteni az e-learning tananyagokba, tanulási programokba.

A digitális oktatás bevezetése igazgatói szemmel

Könnyű belátni, hogy a mérce magas, az előttünk álló fejlesztési lehetőségek ezen a területen igen tág horizontúak. Interaktív programok tervezése során normatív törekvéseink két szintre irányulnak. Egyrészt a fejlesztés tegye lehetővé mindannak a segítségnek az optimális biztosítását, amelyet a módszeresen tanuló ember elvár, elvárhat tanulása során makroadaptáció. Másrészt a rendszer legyen képes diagnosztizálni azokat a személyes preferenciákat, illetve tudáshézagokat, amelyek a mindenkori tanulóra jellemzőek, és ezekre megfelelő válaszokat tudjon adni mikroadaptáció.

internetbeállítások bejelentkezés

Mindezek elképzelhető legjobb megvalósításától még távol vagyunk. Azonban a ma rendelkezésre álló eszközök is lehetővé teszik az átlagosnál jóval tökéletesebb interaktivitást, ha a tervezésre kellő gondot, a fejlesztésre pedig elegendő időt és munkát fordítunk.

Hipertext A hipertext az információk rendszerbe szervezésének a hagyományos szövegekhez képest alternatív formája. Olyan elektronikusan létrehozott szöveg, amelynek egyes elemei link, ugrópont, a valós lehetőségek formái word — amennyiben a felhasználó aktiválja azokat — előzetesen definiált kapcsolatok mentén újabb szövegeket, illetve egyéb információegységeket jelenítenek meg. Az információk elrendezésének és elérésének ez az asszociatív módja az e-learning tananyagtagolásnak is általános, természetes formájává vált.

Multimédia A mai számítógépek közel járnak ahhoz, hogy a comeniusi Orbis sensualium pictus szellemében a szemléltető pedagógus legmerészebb álmait is megvalósítsák.

Tartalomjegyzék

A multimediális számítógép valamennyi, korábbi audiovizuális eszköz prezentációs képességeit magában foglalja. Írásvetítő, magnetofon, diavetítő, oktatófilm, interaktív videó… — minden összeolvad ebben az integrációban. Ez a sajátos konvergencia hihetetlenül gazdag eszköztárat biztosít a tananyagfejlesztő szakember, a szemléltető pedagógus számára. Szimuláció Ha a valós folyamatok lényeges jellemzőinek elégséges halmazát sikerül meghatározni, illetve ezek kölcsönhatásait megfelelő algoritmusokkal leírni, akkor azok a számítógépben működő modellként megjeleníthetők és tanulmányozhatóvá válnak.

Lehetőség van a modell működési feltételeinek megváltoztatására, így a folyamat változatos körülmények között történő vizsgálatára is. A folyamatok, jelenségek számítógépes szimulációja érett és működőképes technológia, megbízható tanulási segítség. Alkalmazását egyedül az határolja be, hogy szimulációk létrehozása és tanulási programokba történő optimális illesztése igen munkaigényes.

Navigációs menü

Virtuális valóság A szimulált világokba a tanuló nemcsak beleláthat, hanem be is léphet. Repülőgép-szimulátorok már a múlt században, a második világháború idején is léteztek.

Az azonban, amit ma virtuális valóságnak nevezünk, ennél lényegesen több. Speciális érzékelők szenzorok felhasználásával és változatos fizikai hatások számítógépes generálásával valóságos és elképzelt környezetekben és szituációkban való részvétel a valós lehetőségek formái részesülhetünk. Ez a tanulás szempontjából sokat ígérő lehetőség. A technológia azonban ma még gyermekcipőben jár, és feltételezhetően távol van attól, hogy elektronikus tanulási környezetek standard alkotóeleme legyen.

A fentebb felsorolt jellemzők alkotják azt az eszközkészletet, amelyet a számítógép az e-learning tananyagok, tanulási programok fejlesztésére, e-learning tanulási környezetek kialakítására szolgáltat. Az eszköztár elemei gyakorlati felhasználásukat illetően három csoportba sorolhatók. A multimédia és a hipertext együtt: hipermédia olyan érett technológia, amely használatának pedagógiai, módszertani aspektusa is van.

Felhasználásával a tananyagfejlesztő nem csupán formába önti elképzeléseit, hanem a szóba jöhető módszertani megoldások körét is jelentősen bővíti, innovációra és a valós lehetőségek formái ösztönözhet. Az interaktivitás és a szimuláció oktatási alkalmazásai, valamint a virtuális realitás a a valós lehetőségek formái kibontakozóban lévő irányai, de lehetőséghorizontjukat tekintve még korántsem érett technológiák.

Ugyanakkor a tanuló segítésében, a könnyű és eredményes tanulás álmának megvalósításában ez utóbbiak jogosítanak fel a legnagyobb reményekre. A második kör: az internetes, webalapú tanulás A számítógép hálózatba kapcsolása tovább bővíti az e-learning programok fejlesztése során rendelkezésünkre álló eszköztárat: a korábban taglalt jellemzők mindegyike új tulajdonságelemekkel bővül.

Az adattároló kapacitás valóban határtalanná válik, a számítógép-processzorok nagy volumenű számítási feladatok elvégzésére alkalmas szuperrendszerré szervezhetők, a hipertext-technológia pedig a világháló működésének alapját képezi.

Az internet azonban új lehetőségeket is jelent, amelyek tovább szélesítik a tananyagfejlesztő rendelkezésére álló palettát. Hálózati kommunikáció Az online számítógép kommunikációs eszköz is, amely a személyes, szemtől szembe kommunikáció kiegészítőjeként vagy alternatívájaként szinkrón és aszinkrón kommunikációs formák gazdag kínálatát nyújtja. E-mail, voice-mail, chat, fórumok, beszélgetőprogramok, videokonferencia-alkalmazások teszik lehetővé távoli partnerek számára az információk cseréjét és az együttműködést.

Míg az előző körben említett interaktivitás a tanulónak a tanulási programmal történő interakcióját jelenti, addig itt a tanulók egymás közötti, illetve a tanárral, tutorral, tanácsadóval történő emberi párbeszédéről van szó. Tekintve, hogy a tudás alapjában a valós lehetőségek formái társas konstrukció, a hálózati kommunikáció ígéretes eszköznek tűnik egy új tanulási-tanítási kultúra kialakításában.

Az interneten hozzáférhető elektronikus dokumentumok jelentős része a hipertextes információszervezésből adódóan alapvetően nyitott. Nem vagy ritkán képeznek hagyományos könyvtári dokumentumnak megfelelő zárt entitást. Egy elektronikus dokumentumból általában továbbléphetünk más dokumentumokhoz, további adatbázisokhoz. Ez a nyitottság gyakran magában foglalja a dokumentum szerzőjével, a honlap készítőjével való közvetlen kapcsolatfelvétel lehetőségét is.

A hipertextes hivatkozások köre is változhat, módosulhat, tehát a célinformáció környezete is nyitott. Nyitottak az információforrások abból a szempontból is, hogy az elektronikus információgenerálás jellegéből adódóan könnyen változtathatók, módosíthatók, kiegészíthetők, bővíthetők és átírhatók.

Elvileg így arra is lehetőség nyílik, hogy a tanuláshoz szükséges információk mindig aktuálisak, naprakészek legyenek.

Didaktika elektromagna? Az e-learning virtuális valóságai | Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Ebből a nyitottságból persze az is következik, hogy amikor az interneten elérhető információforrásokra tanulási programokat építünk, tudatában kell lennünk annak, hogy egy tartalmában és kapcsolatrendszerében változó és változtatható információs univerzummal van dolgunk.

Kiterjesztett valóság A kiterjesztett realitás augmented reality részben kibővített, részben kiegészített valóságot jelent. Az ember környezetének észlelése és megismerése során igyekezett meghaladni biológiai korlátait. A valóság szélesebb értelemben felfogott kiterjesztésének első eszközei többek között Roger Bacon szemüvege, Robert Hook mikroszkópja, Galilei távcsöve.

A vizuális és akusztikus perifériák, valamint a széles sávú adatátviteli csatornák ma már lehetővé teszik a jó minőségű kép- és hangtovábbítást. Ezen a területen a technikai fejlődés jól prognosztizálható: kiváló minőségű képek és hangok átvitele bárhonnan bárhová, bárkinek bármikor — feltéve, hogy az adott helyen elhelyezik a bemeneti perifériákat.

A műholdas rendszerek a teljes földfelszínre, az űrszondák pedig a bolygóközi, illetve az intersztelláris térbe terjesztik ki vizuális és akusztikus észlelésünk akciórádiuszát. Figyelembe véve a tényt, hogy valóságészlelésünk és a valóságról alkotott képünk zömében vizuális információkra épül, az internet megsokszorozza a rendelkezésünkre álló, tanulásunkat segítő valós környezetek számát.

Távoli valóságok valós idejű megfigyelése a tanulás ma még jórészt kiaknázatlan lehetősége.

titkos kereset az interneten

A távjelenlét azonban több is lehet, mint távoli világok passzív szemlélése. Lehetőség van arra is, hogy beavatkozzunk a tőlünk távoli történésekbe, hatást gyakoroljunk egy fizikai rendszernek a működésére anélkül, hogy ténylegesen, testi valónkban ott lennénk.

Fizikai, kémiai, biológiai kísérleteket végezhetünk, gépek, berendezések, eszközök működését tanulmányozhatjuk kipróbálva azokat egy-egy erre a célra kialakított centrumban, amelyek létrehozása és működtetése kifejezetten gazdaságos lehet. Ez a kibővített valóság olyan személyes ablak a világra, amelyen keresztül nemcsak beleláthatunk, hanem bele is avatkozhatunk a történésekbe. Ugyanakkor a konvergencia következtében a televíziós csatornák műsorszórása, online és ondemand műsorai is a valós lehetőségek formái képezhetik ennek a hatásrendszernek.

A távjelenlét, illetve távmanipuláció különbözik a virtuális valóságtól is, hiszen itt nem digitálisan szerkesztett szimulált realitásokról van szó, hanem digitálisan közvetített valós hatásrendszerről. A virtuális realitás esetében felépítjük magunk köré a jelen nem lévő valóságot, míg a távjelenlétnél közvetítjük magunknak.

A virtuális realitás esetében egy mesterséges, szimulált világgal lépünk interakcióba, míg a távjelenlét során a távoli, de valós környezettel. Mindez persze nem jelenti azt, hogy a távjelenlét és a virtuális valóság kombinációival ne lehetne izgalmas és ígéretes tanulást segítő hatásrendszereket konstruálni.

A kiterjesztett valóság másik változata a kiegészített valóság. A valós környezet olyan számítógép által generált elemekkel egészül ki, amelyek elősegítik az adott környezetben történő tevékenységünk eredményességét. Ezek a kiegészítő információk általában vizuálisak, de lehetnek akusztikus és taktilis jelzések is. Előbbire példa egy GPS-rendszer útbaigazító jelzéseinek a jármű szélvédőjére vetítése, utóbbira egy sebészeti beavatkozást segítő háromdimenziós virtuális kép generálása.

A kiegészített valóság abban jelent teljesen a valós lehetőségek formái viszonyt ember és környezete között, hogy a valóságra vonatkozó tudás nem a biológiai belső mentális reprezentációban van jelen, hanem kívülről érkezve a valós lehetőségek formái a környezetre szuperponálódik, új dimenziót adva ember és környezete interakciójának.

Az elektronikus tanulás evolúciós előképe, történeti előzménye és alapfilozófiája azonban a távoktatásból eredeztethető. A harmadik kör: a távoktatás A távoktatás megjelenéséhez három feltétel teljesülésére volt szükség: könnyen kezelhető külső információtárak létrehozása, megfelelő hírközlési, információszállítási, kommunikációs hálózat kialakítása, valamint a tanítás és tanulás új, a hagyományostól alapvonásaiban eltérő alternatívájának elgondolása.

A távoktatás elterjedéséhez a képzési, továbbképzési, tanulási igények tömegessé válása keressen egy webhelyet, ahol valóban pénzt kereshet a A telematika elmúlt évtizedekben bekövetkezett forradalmi fejlődésének köszönhetően a távoktatás lehetőségrendszere kibővült, új horizontjainak megjelölésére ma általánosan az e-learning kifejezés használatos.

Hiba lenne azonban elfeledkezni arról, hogy az e-learning alapfeltevései és célkitűzései, valamint az ezek megvalósításához szükséges megoldások és módszerek jelentős része a távoktatás elmúlt évtizedeiben formálódott ki.

Időbeli és térbeli függetlenség A tanuló kilép a hagyományos, személyközeli tantermi oktatás keretei közül, sőt be sem lép oda, vagy csak időlegesen. Rendelkezésére állnak a tanulásához szükséges információk, bármikor és bárhol tanulhat tetszése és választása szerint. Amellett, hogy ez jelentősen kibővíti a tanítási és tanulási lehetőségeket, egyúttal a távoktatás és az e-learning alapproblémáját is jelenti: hogyan lehet hatékonyan segíteni, a tananyaggal való foglalkozásra és tanulásra késztetni a tanulókat, ha nincsenek együtt a tanárral az osztályban, az előadóteremben?

Ez a távoktatás és az e-learning alapvető problémaszituációja.

expertopton bináris opciók

A kérdés első felére a választ a távoktatás további karakterisztikus jellemzői adják meg. Tanulás- és tanuló-központúság Az oktatás legősibb formája a személyes tanítás, a mester-tanítvány kapcsolat.

A digitális oktatás bevezetésének lehetőségei igazgatói szemmel

A tudás forrása és a tudás kialakításához szükséges információk közvetítője a tanár, a közvetítés elsődleges módszere az ismeretközlés. A a valós lehetőségek formái, jelenléti tömegoktatás esetében is a frontális tanári ismeretátadás kap középponti szerepet.

A tankönyv — más taneszközökkel együtt — kiegészítő, támogató, járulékos szerepet tölt be.

tanfolyam lehetőségek 4. lecke

A távoktatásnál már nem vagy csak igen korlátozottan lehet számítani a tanári magyarázatra. A tanuló magára van utalva a tananyag elsajátítása során. A tanulást segítő információforrások szerepe megváltozik, súlyuk növekszik, és a hagyományos jelenléti oktatással ellentétben most már a nyomtatott tananyagszövegnek, illetve egyéb tanulási segédanyagoknak van elsődleges szerepük az ismeretek átadásában és a tanulási folyamat irányításában.

Valóság – Wikipédia

A távoktatási tananyag magában foglalja a megtanulásához szükséges tanári instrukciókat, tanulási módszereket, tanulási stratégiát ajánl és motivál. A tanár-tanuló, illetve a tanítás-tanulás vonatkozási rendszerben a hangsúly erősen a tanuló, illetve a tanulás irányába tolódik el.

Ez a tanár szerepének jelentős módosulásával jár, és megváltoztatja a tanulóval szembeni elvárásokat is. Önálló tanulás Ahhoz, hogy valaki eredményes távtanuló legyen, rendelkeznie kell az önálló tanuláshoz szükséges képességekkel.