Navigációs menü

Mi a nem teljesíthető lehetőség

Cím A szerződésszegés A szerződés megszegésére vonatkozó szabályokat a Javaslat a szerződés általános szabályai között az V. Címben tartalmazza.

Mit tegyünk fizetési késedelem esetén?

Rendszertani, szerkezeti szempontból változást jelent, bináris opciók optonjai a Javaslat a szerződésszegés közös szabályait az I.

Fejezetben a szerződésszegésre vonatkozó rendelkezések élére helyezi, és csak ezután következnek a szerződésszegés egyes esetei II. Fejezets ezek közül — alapvetően terjedelmi okok miatt — külön fejezetben III.

Fejezet a hibás teljesítés szabályai. Fejezet A szerződésszegés általános szabályai A szerződésszegés általános szabályai kettős szerepet játszanak: e normák szerint ítélendők meg a külön nem nevesített szerződésszegések, és ezek a rendelkezések alkalmazandók a nevesített szerződésszegésekre is akkor, ha az adott szerződésszegés külön szabályai nem írnak elő eltérő rendelkezéseket.

Mindkét szerep világosabban jut kifejeződésre, ha az általános szabályok a Cím élére kerülve megelőzik a különös szerződésszegések speciális normáit. A Javaslat mindenekelőtt meghatározza a szerződésszegés fogalmát.

A Fejezetet bevezető szabály egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy nemcsak a törvényben nevesített magatartások vagy körülmények valósíthatnak meg szerződésszegést, hanem bármilyen magatartás akár tevés, akár mulasztásamely azt eredményezi, hogy a szerződés egyáltalán nem, vagy nem a tartalma szerint megy teljesedésbe.

A szerződés megszegését eredményezheti tehát bármely tartalmi elem bármilyen magatartással megvalósuló sérelme. A szerződésszegés objektív mi a nem teljesíthető lehetőség független a szerződésszegő magatartás megítélésétől is, nevezetesen attól, hogy a szerződésszegő fél magát kimentette-e vagy sem.

litecoin jövedelem

A kimentésre vonatkozó általános szabályt a Javaslat — rendszertani szempontból a Ptk. A Javaslat változatlanul nevesíti a szerződésszegést megvalósító magatartások leggyakoribb, tipikus eseteit, és részletesen szabályozza is azokat.

A hatályos joghoz hasonlóan tipikus szerződésszegésnek tekinti a Javaslat a kötelezett teljesítési késedelmét, a szolgáltatás átvételének késedelmét és a számlaadás elmulasztását, a hibás teljesítést, a szerződés meghiúsulását, illetve a teljesítés megtagadását.

A Javaslat annyiban eltér a Ptk.

CONTENT DEVELOPMENT

Ennek az az oka, hogy a jogosulti pozícióban levő fél is csak valamely őt terhelő kötelezettség tekintetében, vagyis nem jogai gyakorlása körében eshet késedelembe. Valójában tehát ebben az esetben is mi a nem teljesíthető lehetőség késedelemről van szó. A jogosulti pozícióban elkövethető kötelezettségszegések közül a Javaslat külön kiemeli az átvételi késedelmet, a többi tipikus kötelezettségszegést pedig vagy a kötelezett teljesítési késedelmének vagy közbenső szerződésszegésnek fogja fel.

tanfolyam lehetőségek 4. lecke

Ilyen esetben a választott jogcímhez a bíróság is kötve van. A választott jogcímről a jogosult másikra térhet át, köteles azonban a kötelezettnek az áttéréssel okozott kárt megtéríteni, kivéve, ha az áttérés indokolt volt. A szerződésszegés lényegének a rögzítését követően a Javaslat felvázolja azt is, milyen jogkövetkezményekkel jár, ha valamelyik mi a nem teljesíthető lehetőség a szerződést megszegi. A szerződésszegés szankciós oldala arra ad választ, ha valamelyik fél olyan okból, amelyért ő viseli a kockázatot nem szerződésszerűen teljesít, a sértett fél milyen, meghatározott jogokat érvényesíthet a szerződésszegő féllel szemben.

Kellékszavatosság: A Ptk.

A jogkövetkezményeket a Javaslat először csak felsorolja, egyúttal utal arra, hogy a jogosult e jogkövetkezményeket a törvényben ezt követően részletezett feltételek szerint gyakorolhatja.

Az egyes jogkövetkezményekre vonatkozó törvényi feltételek mindenfajta szerződésszegésre kihatóan a szerződésszegés általános szabályai között találhatók, ettől az egyes nevesített szerződésszegési esetekre vonatkozó rendelkezések eltérhetnek és mi a nem teljesíthető lehetőség kiegészülhetnek az egyes szerződések körében található különös részi szabályokkal.

Mi lesz a járvány miatt nem teljesíthető szerződésekkel? A koronavírus okozta károk a gazdasági szereplőket és a magánszemélyeket is érintik A koronavírus terjedése és a további terjedés megakadályozása érdekében bevezetett hatósági intézkedések - utazási korlátozások és tilalmak, karanténok - jelentősen befolyásolhatják a szerződéses kötelezettségek teljesítését. A gazdasági szereplők már most szembesülnek egyes termékek, nyersanyagok szállításának késedelmével. A probléma érinti a magánszemélyeket is, elég csak a lemondott szállások és repülőjegyek után vissza nem térített összegekre gondolni.

A szerződésszegés szankciórendszere tehát több szinten, az általánostól a különös felé haladva egymásra épül. Általában a szerződésszegés esetén alkalmazható jogkövetkezmények: — a természetbeli teljesítés követelése; — a súlyos szerződésszegés nevesített eseteiben elállás azonnali hatályú felmondás ; — kártérítés. Rögzíti a Javaslat, hogy a szerződésszegésnek azok a jogkövetkezményei, amelyek nem zárják ki egymást együttesen is érvényesíthetők együttesen érvényesíthető például adott esetben a szerződéstől való elállás és a kártérítés, kizárják viszont egymást a természetbeli teljesítés követelése és az elállás.

Az is lehetséges, hogy a fél az érdeksérelmét nemcsak a szerződésszegés jogkövetkezményeivel orvosolhatja, hanem erre más jogintézmény is alkalmas lehet példává a szerződés megtámadása, érvénytelenség.

A joggyakorlat is ismerte azt az esetet, amikor a fél az ún. A Javaslat törvényszinten is biztosítja a halmozott jogkövetkezmények együttes alkalmazását, illetve a konkuráló jogcímek közötti választás lehetőségét. Ilyen esetben azonban a követelés jogcímét egyértelműen kell megjelölni.

A konkuráló jogcímek közül a választási jog gyakorlása azt is jelenti, hogy a követelést a bíróság csak a megjelölt jogcím szerint — és ne más jogcímen — bírálja el. A teljesítéshez való jog 5: A kereskedelmi forgalom résztvevői azért kötnek egymással szerződést, hogy az abban kikötött szolgáltatáshoz a szerződésben körülírt feltételek szerint ténylegesen hozzájussanak. Az érvényes szerződés alapvető jogkövetkezménye, hogy annak alapján a teljesítést követelni lehessen, ha pedig valamelyik fél a szerződést megszegi, a szerződésszerű teljesítés vele szemben állami bírósági úton kikényszeríthető legyen.

A szerződésszegés

A Javaslat bármilyen szerződésszegés esetére alapvető és evidens jogkövetkezményként írja elő, hogy a sérelmet szenvedett fél jogosult a szerződésszerű teljesítés természetbeli követelésére. A természetbeli teljesítés nemcsak arra vonatkozik, amikor a másik fél egyáltalán nem teljesít, hanem minden olyan esetre, amikor bármilyen ok miatt az egyébként megkísérelt teljesítés nem szerződésszerű, ideértve főként a hibás teljesítést is.

A kontinentális jogrendszerek általánosan elismerik a sértett félnek a természetbeli teljesítéshez való jogát, és kimondja ezt az Európai Alapelvek 9: A természetbeli teljesítés követeléséhez való jog azonban nem korlátlan, számos kivétel ismeretes a kontinentális jogokban is.

A Javaslat az Európai Alapelvek 9: Kizárt a természetbeli teljesítés, ha az fizikai vagy jogi okból lehetetlenül, vagy egyébként jogellenes lenne.

A hibás teljesítés jogkövetkezményei - Jogászvilág

Nem lehet természetbeli teljesítést követelni akkor sem, ha ez a kötelezett számára aránytalanul súlyosabb terhet jelentene, mint amennyi előnyt a jogsérelem orvoslása a jogosult számára nyújtana.

A szerződésszegés jogkövetkezményeit illetően általában is érvényesül az arányosság elve, amely összefüggést követel meg egy sérelem és következményei között. Ha a szerződésszegésnek nincsenek súlyos, csak enyhébb következményei, akkor a sértett fél sem élhet drasztikus jogkövetkezményekkel. Robotok bináris opciók érdeksérelem természetbeli mi a nem teljesíthető lehetőség az arányosság elve a hibás teljesítés körében is határt von: szavatosságként a természetbeli kijavítás nem követelhető, ha az a kötelezett számára ésszerűtlen nehézséget okozna, vagy aránytalanul költséges lenne.

Kizárja a természetbeli teljesítést végül az is, ha a jogosult fedezeti ügyletet alkalmazott, mivel a fedezeti ügylet éppen a természetbeli teljesítést helyettesíti. Nincs akadálya viszont annak, hogy a jogosult a személyhez kötött szolgáltatás természetbeli teljesítését követelje a kötelezettől, mivel ez éppúgy kikényszeríthető, mint bármely más szolgáltatás.

A természetbeli teljesítés követeléséhez kapcsolódik a jogosultnak az a joga, hogy bármely szerződésszegés esetén a szerződésszerű teljesítésre megfelelő póthatáridőt tűzzön. Ha a póthatáridő is eredménytelenül telik el, általában ez a szerződésszegést önmagában is súlyossá teszi, ezen túl pedig az egyes nevesített szerződésszegési esetekben a póthatáridő elmulasztásához további, külön jogkövetkezmények kapcsolódnak például mi a nem teljesíthető lehetőség késedelem, vagy hibás teljesítés esetén.

A póthatáridő tűzés jogát általánosságban is biztosítja az Európai Alapelvek 8: Visszatartási jog 5: A teljesítés visszatartására jogosult fél elállhat a szerződéstől, ha megfelelő határidőt szabott, és ez alatt a másik fél a teljesítés visszatartásának okát nem hárította el, vagy a teljesítésre megfelelő biztosítékot nem nyújtott. A Javaslat a szerződésszegés általános jogkövetkezményeként kezeli a visszatartási jog gyakorlását.

A jogosult ugyanis nemcsak hibás teljesítés esetén tarthatja vissza a szerződésszerű teljesítésig a saját esedékes szolgáltatását, hanem bármely más szerződésszegés esetében is.

Kapcsolódó cikkek:

A szolgáltatás visszatartása nem végleges, hanem — az Európai Alapelvek A szerződés végleges megszüntetésének elállás további feltétele, hogy a másik fél megfelelő határidő alatt nem szünteti meg a szolgáltatás visszatartását megalapozó okot, és biztosítékot sem ad saját teljesítésére. A visszaélések elkerülése érdekében a szolgáltatását jogszerűen visszatartó személy eljárására a Javaslat a megbízás nélküli ügyvitel szabályait rendeli alkalmazni.

Elállás a szerződéstől 5: Ha pedig a fél a szolgáltatás ellenértékét megfizette, kérheti annak visszatérítését akkor is, ha ő maga a számára teljesített szolgáltatást visszatéríteni nem tudja, amennyiben bizonyítja, hogy ennek oka olyan körülményre vezethető vissza, amelyért a másik fél felelős. A szerződésszegés miatti elállás feltételeit a nevesített szerződésszegések esetében a Javaslat — a Ptk.

A jogosult a szerződéstől a másik fél súlyos szerződésszegése miatt, a törvényben külön szabályozott, meghatározott esetekben állhat el, nevezetesen akkor, ha az egyes nevesített szerződésszegési esetek körében ezt a törvény lehetővé teszi például kötelezetti késedelem, vagy a szavatosság jogkövetkezményei között.

Ezekből a szabályokból is levezethető az a gondolat, hogy a szerződéses érdek jelentéktelen sérelme — az arányosság elvéből következően — nem nevesített szerződésszegéseknél sem vezethet a szerződéses viszony radikális felszámolását jelentő elállásra. A Javaslat ezt a következtetést e helyen egyértelműen megerősíti. Ugyancsak e helyen rendezi azt is a Javaslat, hogy mi a tartalma az elállási jognak.

Az elállás a szerződést a megkötésének időpontjára visszamenő hatállyal szünteti meg, ennél fogva a már teljesített szolgáltatások visszajárnak, vagyis a szerződéstől elálló fél követelheti az általa teljesített szolgáltatás visszatérítését.

DLA Piper Hungary April 9 A pandémia, a COVID fertőzés jelentős hatással van a globális és a lokális gazdaságokra, előre nem látható helyzeteket és következményeket okoz a legkülönbözőbb piacokon és iparágakban. Az eddig ismeretlen forgatókönyv megválaszolatlan kérdések tucatját veti fel, amelyeket a COVID lehetséges vis maior mivoltja nagy mértékben meghatároz. A járvány közepette érvényben lévő és frissen kötött szerződéses jogviszony részleges, teljes vagy időbeli teljesítése is akadályokba ütközhet, azonban fontos tényező, hogy pontosan mikor történt a szerződéskötés. Az alábbi összefoglalóban Györfi-Tóth Péter, Fabók Zoltán és Seres Márk, a DLA Piper Hungary szakértői körbejárják a fontosabb, a világjárvánnyal és az arra adott válaszlépésekkel kapcsolatos polgári jogi kérdésköröket. A COVID fertőzés, amely aggasztó gyorsasággal, kontinenseket átívelve terjed, jelentős hatással van a globális és a lokális gazdaságokra, előre nem látható helyzeteket és következményeket okoz a legkülönbözőbb piacokon és iparágakban, ezzel együtt megválaszolásra váró jogi kérdések tucatját veti fel.

Az eredeti állapot helyreállítása — az érvénytelenség jogkövetkezményeivel azonos módon — azonban csak akkor alkalmazható, ha a szerződéskötéskori helyzet természetben visszaállítható, és a jogosult maga is képes visszatéríteni a számára teljesített szolgáltatást. Az irreverzibilis szolgáltatások esetében az eredeti állapot helyreállítására nincs mód, ezért a szerződésszegéshez kapcsolódóan a törvényben biztosított elállási jog helyett minden ilyen esetben a fél a szerződést a jövőre szólóan, azonnali hatállyal felmondhatja.

Ha a jogosultat az elállás helyett az azonnali hatályú felmondás joga illeti meg, a felek között az irreverzibilis szolgáltatásokra nézve az elszámolás az érvénytelenséghez hasonlóan történhet meg.

A Javaslat szabályozni kívánja azt a helyzetet is, amikor az eredeti állapot helyreállítására valamelyik félnek felróható okból nem kerülhet sor. A norma a felelősség elvei alapján rendezi ezt a problémát. Felelősség a szerződésszegéssel okozott károkért 5: Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a szerződésszegést ellenőrzési körén kívül eső, elháríthatatlan körülmény okozta, amely a szerződéskötés idején nem volt előrelátható. A Javaslat a szerződésszegés általános szabályai között — a Ptk.

Ennek az a magyarázata, hogy a kontraktuális kártérítési felelősség a Javaslatban koncepcionális változáson megy át, kifejezésre juttatva, hogy a szerződésszegésért való felelősség a kártérítési felelősség olyan különálló alakzata, amelynek jellegzetes vonásai indokolják az önálló szabályozást, és ezzel összefüggésben az utaló norma átalakítását.

Deliktuális felelősség esetén a károkozó és a károsult között a károkozó magatartást megelőzően egy abszolút szerkezetű jogviszony létezik, és egy tartózkodásra kötelező tiltó norma megsértése hozza létre a relatív szerkezetű, szerződésen kívüli kárkötelmet. Kontraktuális felelősség esetén viszont a károkozást megelőzően is fennáll egy relatív szerkezetű szerződéses jogviszony a felek között, amely meghatározza a feleknek egymással szembeni jogait és kötelezettségeit.

Itt a károkozó magatartás nem más, mint a szerződés megszegése. Az eltérő kiinduló helyzetből adódik, hogy a károkozó magatartás más természetű a két területen. Deliktuális felelősség esetén a károkozás általános tilalma a neminem laedere elve szenved sérelmet, s a lehetséges károkozó magatartások nincsenek törvényi tényállások szerint nevesítve, mert a magatartást bármely magatartást éppen mi a nem teljesíthető lehetőség teszi jogellenessé, hogy káreredmény kapcsolódik hozzá.

Kontraktuális felelősség esetén viszont a károkozó magatartás egy már érvényesen létrejött, konkrét szerződésben vállalt kötelezettség megszegését jelenti. Lehetséges, hogy ugyanaz a magatartás a szerződéses jogviszonytól függetlenül is kárt okoz a kivitelezési vagy a gyártási hiba például nemcsak a szerződéses partnernek okozhat kárts ez a károkozás a deliktuális felelősség szabályai szerint ítélendő meg. A szerződésszegésért való kártérítési felelősség azonban mindenképp szerződést, másik szerződő felet, a szerződés megszegését és azzal okozati összefüggésben keletkezett kárt feltételez.

A jogellenesség a kontraktuális felelősségnek is nélkülözhetetlen eleme. E vonatkozásban bármely magatartás jogellenes, amely nem szerződésszerű, vagyis bármely magatartás, amely szerződésszegést valósít meg.

A szerződésszegés általában jogellenes, kivéve, ha az egyébként nem szerződésszerű magatartást a törvény jogszerűnek ismeri el.

Így például a szerződésekre vonatkozó általános szabályokból, a szerződési kötőerő elvéből következik, hogy egyik fél sem szüntetheti meg egyoldalúan elállással vagy felmondással a szerződést, az egyes szerződésekről szóló különös részi szabályok azonban ettől eltérő rendelkezést tartalmazhatnak.

Egyes szerződések a törvényben írt feltételek szerint következmények nélkül rendes felmondással egyoldalúan meg-szüntethetők például megbízás, bérletmás esetben a mi a nem teljesíthető lehetőség egyoldalú megszüntetéshez a törvény kártalanítási kötelezettséget kapcsol például szállítási, vállalkozási szerződések esetén a megrendelő jogszerűen, indokolás nélkül gyakorolhatja egyoldalú elállási jogát, kártalanítási kötelezettség mellett.

becsületes munka az interneten befektetés nélkül

Kontraktuális felelősség esetén a szerződésszegés önmagában is jogellenes és különböző, objektív szankciók kapcsolódhatnak hozzáa kártérítési felelősség szempontjából azonban e vonatkozásban is nélkülözhetetlen elem, hogy a szerződésszegéshez azzal okozati összefüggésben káreredmény kapcsolódjon. Az okozatosságnak kettős relevanciája van: a szerződésszegő magatartás és a kár közötti okozati összefüggés hiányában nem áll be a kártérítési felelősség, az oksági kapcsolat ugyanakkor a kártérítés mértékének is meghatározó szempontja.

Mivel a kárkövetkezmények láncolata elvileg végtelen, a bírói gyakorlatban — a teljes kártérítés elvének fenntartása mellett, mégis a kártérítés összegének meghatározott keretek közé szorítása érdekében -megfigyelhető volt olyan törekvés, amely az okozatosság folyamatának valamilyen lezárására irányult. Az okozatosság határainak megvonásával történő felelősségmérséklés elsősorban az ún. A kártérítési felelősség jogalapját illetően a Javaslat is biztosítja — exkulpációs bizonyítás útján — a károkozó kimentési lehetőségét.

A Javaslat azonban a szerződésszegésekhez kapcsolódó kártérítési szankciót nem a szerződésszegő fél felróhatóságához köti, azaz a szerződésszegő fél nem mentheti ki magát azzal, hogy az opciós kereskedés előnyei szerződésszegés elkerülése érdekében úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

Kimentésre csak az ad lehetőséget, ha a szerződésszegő fél bizonyítja, hogy a kár olyan, érdekkörén kívüli okra vezethető vissza, amely nem volt elhárítható, és a szerződéskötés időpontjában nem kellett az akadállyal számolnia.

A releváns oknak tehát a szerződéskötéskor előreláthatatlannak, mi a nem teljesíthető lehetőség szerződésszegő fél érdekkörén, tevékenységi és ellenőrzési körén kívül esőnek és a szerződésszegéskor elháríthatatlannak kell lennie. E szigorú felelősségi szabály szerint a fél érdek- és kockázati körén kívül eső elháríthatatlan akadály vezethet mentesüléshez, feltéve, ha az nemcsak elháríthatatlan volt, de azt a szerződéskötéskor előre látni sem lehetett.

A Javaslat — a Ptk. Kiemelést érdemel mindenekelőtt, hogy a Javaslat modelljéül szolgáló üzleti viszonyokban a felelősség megállapításánál a szubjektív szempontokat kevésbé vesszük figyelembe. A hagyományos felelősségi értékelés individuális emberi hibát, magatartási rendellenességet feltételez.

Az üzleti viszonyokra jellemző rendkívül nagyszámú, egymással bonyolult kölcsönhatásban álló tényezők közül azonban igen nehéz reálisan megítélni, sőt egyáltalán kiválasztani a kapcsolódó magatartások, esetleges hibák szerepét és súlyát. Abból célszerű kiindulni, hogy valamely tevékenység folytatása szükségszerű kockázatvállalást jelent, ahol a konfliktus feloldása nem a magatartás utólagos értékelésével, hanem a tevékenységgel együtt járó kockázat elfogadtatása és megosztása útján célszerű.

A kereskedelmi üzleti forgalom keretében kötött szerződések esetében a szerződésszegés kárkövetkezményeinek telepítése elsősorban kockázatelosztást, és nem valamely egyéni hiba represszióját jelenti.

A szerződéskötés a szerződésből származó előnyök elérése érdekében önkéntesen vállalt többletkockázatot feltételez, nevezetesen azt, hogy a szerződő fél az érdekköréhez a tevékenységi, ellenőrzési köréhez tartozó körülményekért, igénybevett személyekért stb. A vagyoni forgalomban a szerződéses, azaz önkéntes kötelezettségvállalás nem szerződésszerű teljesítésének szankcionálása nem lehet a szerződésszegő fél igyekezetének függvénye.

Államháztartási Szabályozás

A másik fél a kárának megtérítésére tarthat igényt akkor is, ha a szerződésszegő történetesen úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható, egyszerűen azért, mert jogos ügyleti várakozásai a szerződésszegés folytán meghiúsultak.

Piaci kereskedelmi viszonyok közt a kontraktuális felelősség alapvetően a kockázat felvállalásából eredően a bekövetkező kár érdekkör szerinti telepítését jelenti. A kártérítés ugyanis arra ad választ, hogy károkozás esetén ki viselje a kár bekövetkeztének kockázatát, a szerződésszegő károkozó vagy a károsult. A károsult reparációhoz fűződő érdeke azt kívánja, hogy a károkozó a magatartása szubjektív minősítésétől függetlenül térítse meg a kárt, ha ugyanis a károkozó a vétlenségére hivatkozva mentesülne, a bekövetkezett kár az ugyancsak, vétlen károsult terhén maradna.

Emiatt általánosan is — nemcsak üzleti szerződési viszonyok között — érvényesül az a szempont, amely a károkozás kockázatát a károsult-károkozó viszonyában a károkozóra telepíti; a károkozó a nem üzleti szerződési viszonyokban is a tevékenységével összefüggő, érdekkörében felmerülő okból bekövetkező kárt térítse meg, és az ne a károsult terhén maradjon.

Ez következik a kártérítés reparativ funkciójából, azt pedig, hogy a kártérítés preventív funkciója objektív felelősség esetén is megfelelően érvényesül, a magyar magánjogtudomány megőrzendő értékeként MARTON GÉZA mutatta ki.

hogyan lehet azonnal nagy pénzt keresni

A joggyakorlati tapasztalatok szerint a konfliktus szituációk a jogalkalmazással szemben is általában azt a követelményt támasztják, hogy azok a kiváltó magatartás megítélésétől függetlenül, a károkozás objektív ténye szerint kerüljenek feloldásra. Jól tükröződik ez különösen a szerződésszegés felróhatósága alóli kimentés bírói gyakorlatában, ahol az elvben szubjektív kártérítés alól ténylegesen csak a külső elháríthatatlan ok bizonyítása esetén lehet mentesülni.

A Javaslat nem módosítja tehát alapvetően az élő jogot, hanem a gazdálkodó szervezetek szerződési körében kialakult bírói gyakorlatot emeli a törvény rangjára.

Mit tesz a hitelnyújtó, ha az adós nem fizet?

A Javaslat a kereskedelmi kapcsolatokban bevált, a nemzetközi adásvételi szerződésre Ez a megoldás — a norma szintjén mindenképpen — szigorítást jelent a Ptk. A szerződésszegő fél a kártérítési felelősség alól csak akkor mentesül, ha bizonyítani tudja, hogy a kár ellenőrzési körén kívül álló körülményre vezethető vissza, amellyel ő a szerződéskötésnél nem számolhatott, és azt nem kerülhette el, illetve következményeit nem háríthatta el.

Ez a szigorítás természetesen mégsem jelent egyfajta abszolút helytállási kötelezettséget. Elvileg, megfelelő költségráfordítással szinte minden káreredmény elhárítható, de a Javaslat nem ezt, hanem annyit vár el a kötelezettől, hogy — mi a nem teljesíthető lehetőség tudomány és technika adott állása szerinti ésszerű költségráfordítással — kerülje el azt a szerződésszegéshez és károkozáshoz vezető körülményt, amelyet a szerződéskötéskor előre látott vagy előre kellett, hogy lásson, illetve hárítsa el a káros következményeket.

Ez a kimentési szabály — mint szerződésszegési általános szabály — mindenfajta szerződésszegésre vonatkozik, kivéve, ha egyes szerződéstípusok szerződésszegési szabályai — mint különös normák — eltérően rendelkeznek.