Sokan írtak már arról, hogy a nyelvtanításban-tanulásban nem csupán egyetlen dologra

Hogyan lehet egyeztetni az időkereteket a bináris opciókban, Árubeszerzések - 29820-2019

Kitér azokra a kérdésekre, problémákra, amelyekkel a nyelvtanárok szembesülhetnek a kulturális kompetencia iskolai tanítása során. Végül ismerteti egy konkrét példán — a Babes-Bolyai Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tagozatán folyó üzleti angol oktatásában — az interkulturális kompetencia fejlesztésének működő gyakorlatát.

Nemzetközi szerkesztőbizottság: Dr. Zoran Đinđić 2.

Évszázadokkal ezelõtt még egészen mást jelentett idegen nyelvet tanulni. A latin nyelv megtanulása eszköz volt arra, hogy valaki a kultúrát birtokába vegye, és annak tudása egyúttal fémjelezte is a kiválasztottakat.

  1. Но это лишь начало: вскоре воздействие первого урока потрясет Диаспар столь же глубоко, сколь и сам контакт с Лисом.
  2. И там, впереди лежал Диаспар, увиденный Для компьютеров, цепей памяти и всех бесчисленных механизмов, создававших изображение, на которое смотрел Олвин, это была просто проблема перспективы.
  3. Да вот, пытаюсь выяснить, -- коротко ответил Хилвар и снова умолк.
  4. Bináris opciók földalatti milliomos

Az idegen nyelv tanulása nem volt egyéb, mint szavak és nyelvtani szabályok memorizálása. Az emberek azért tanultak nyelvet, hogy tanulmányozhassák annak a nyelvnek, kultúrának az írásbeliségét. Hosszú út vezetett odáig, hogy az idegen nyelv tanítása elérje azt a fordulópontot, ahol az idegen nyelven hogyan lehet egyeztetni az időkereteket a bináris opciókban kommunikáció vált kiemelkedõ fontosságú, elsõdleges céllá.

Bináris opciók kereskedői szótár modern nyelvtanítás elvei és az újabb kultúra-definíciók érdekes megvilágításba helyezték az idegen nyelv tanításának gyakorlatát.

El kell fogadnunk, immár fenntartások nélkül, hogy egy idegen nyelv elsajátítása nem csupán a szókincs és a nyelvtani szabályok gyûjteménye.

A kommunikatív nyelvoktatás megjelenésével a hangsúly a kompetenciák fejlesztésére tevõdött át. Azok a gyakorlatok, amelyekben valódi kommunikáció megy végbe, nyelvtanulást eredményeznek. Canale, S Az interkulturális kompetencia elméleti alapjai A modern nyelvoktatást megalapozó kommunikatív kompetencia-modellek közül a legelterjedtebb Canale és Swain négykomponensû modellje, amelynek pillérei: a nyelvi kompetencia, a szociolingvisztikai kompetencia, a szövegalkotói kompetencia és a stratégiai kompetencia.

Ez a modell sem tartalmazza azonban explicit módon azt a komponenst, amely mostanában került a kutatás fénykörébe: a kulturális kompetenciát.

Bárdos szerint ki kell egészítenünk a kommunikatív kompetencia modelljét az ötödik elemmel, a kulturális kompetenciával. A nyelv nem csupán közvetíti és biztosítja a kulturális hátteret, de egyúttal része is annak. Ezért a kulturális kompetencia fejlesztése jelen kell legyen az idegen nyelv tanulása és elsajátítása során. A kultúra a keretet szolgáltatja ahhoz a gyakorlathoz, melyben az egyén saját identitását beteljesíti. A kultúra Liddicoat-i felfogása dinamikus megközelítési mód, amely egyre inkább elutasítja a kultúra pusztán közös tudásként való felfogását.

Amennyiben a kultúra elsajátítása gyakorlati jellegû és az individuumot állítja a középpontba, mint a gyakorlás során létrejövõ interakciók fõszereplõjét, akkor tudatosan igazítani kell a nyelvtanítás gyakorlatának csavarmenetén is.

Jelző 60 mp opcióhoz

Az interkulturális kompetencia fejlesztésének lehetõségei A nyelvpedagógiai szakirodalom immár széleskörûen foglalkozik a nyelvtanulás, kommunikáció és kultúra összefüggéseivel. És ez a gyakorlat változik és módosul nap mint nap.

Egy második, harmadik nyelv és kultúra a tanuló saját kultúrájának komplexitását fokozza és új lehetõségeket teremt, így szükségessé válik a közvetítés a nyelvek, kultúrák és identitások között. Afelõl sincs kétség a szakirodalomban, hogy a kultúrát tanítani kell a nyelvórákon, bár vannak olyan vélemények is, miszerint az idegen nyelv kultúrája egyáltalán nem sajátítható el.

Ez emlékeztet Kosztolányi Dezsõ szavaira, aki azt vallotta, hogy egy idegen nyelvet meg lehet tanulni nagyon jól, de jól sohasem.

hogyan lehet egyeztetni az időkereteket a bináris opciókban

Állíthatjuk-e magunkról, hogy minden pici rezdülését és jelentését ismerjük saját anyanyelvünknek és saját kultúránknak — hát még egy más nyelvnek? Hiszen ami a legfontosabb része egy kultúrának, az általában rejtett és belsõ: ez irányítja mindazon viselkedéseket, melyek jellemzõek egy nyelv beszélõire, és amelynek õk maguk is csak részben vannak tudatában.

Azaz a kulturális tudatosság csak a jéghegy csúcsát jelenti. Ezért Kramsch szavaival: a kultúrát csak interperszonális folyamatok során lehet elsajátítani, sokkal inkább, mint kulturális tények bemutatásával.

A kultúratanítás célja tehát, hogy a nyelvtanulók tudatosságát fejlesszük a célnyelvi kultúra irányába azzal, hogy segítjük õket a hasonlóságok és különbségek felfedezésében. Az interkulturális kompetencia azon képességek fejlesztését jelenti, amelyek segítik a nyelvtanulót, hogy megértse a hogyan lehet részletesen keresni bitcoinot kultúrát és a kulturális konvenciókat, mégpedig a már adott, saját kulturális hátterére alapozva.

Magába foglalja fontos képességek és készségek fejlesztését, mint például a felfedezõképességét és az interakciós készségekét, az összehasonlítás és interpretálás képességét. Az interkulturális kompetencia fejlesztése eredményezi a másik kultúra megközelítését és megértését, építve a nyelvtanuló saját kultúrájára. A nyelvtanuló tudatosan figyel a célnyelvi kultúrára, valamint érzékenyebbé válik a kulturális sokszínûség iránt.

Amennyiben az idegennyelv-tanítás magába foglalja az interkulturális kompetencia fejlesztését, a nyelvtanár szerepe kibõvül mediátori, tanácsadói kompetenciákkal, tulajdonságokkal.

Nem elég, hogy a hogyan lehet egyeztetni az időkereteket a bináris opciókban jól felkészült, szükséges, hogy tudatosan köz- 4 Biró Enikõ: Az interkulturális kompetencia fejlesztésének csapdái lekedjen a saját és az idegen kultúra között, váltani tudjon egyik kultúráról a másikra, és magas fokú empátiával rendelkezzen. Liddicoat szerint az interkulturális kompetencia a következõket feltételezi: — annak elfogadását, hogy a saját, illetve a másik viselkedése kulturálisan behatárolt, — annak elfogadását, hogy nincs kizárólagos helyes út, — a saját és mások kultúrájának értékelését, — a nyelvhasználatot, hogy felfedezhessük a kultúrát, — személyes megoldások megtalálását az interkulturális interakciók során, — az anyanyelvi kultúra mint forrás használatát az idegen kultúra esetében, — interkulturális stílus és identitás megtalálását.

Stier szerint az interkulturális kompetencia tartalom- és folyamat-kompetenciából tevõdik össze: a tartalom-kompetencia statikus, az otthoni és az idegen kultúráról alkotott tudásunkat fedi le. A tartalom-kompetencia természetesen nem jelent egyet a teljes kulturális funkcionalitással. A folyamat-kompetencia fedi az interkulBár az interkulturális kompeturális kompetencia dinamikus jellemzõit, és magába foglalja az intraperszonális és tencia kutatói még mindig nem interperszonális mikrokompetenciákat.

Az tudnak bitcoin árfolyam előrejelzés a hétre nevezőre jutni a intraperszonális mikrokompetenciák infogalom értelmezésében, abban kább kognitív készségek, mint például az önreflexió, a nyitott gondolkodás, a kultu- már megegyeznek, hogy ez egyrális jellegzetességekre való érzékenység.

Ez maga után vonja az individuum fejlõdését, hiszen eredményesebb megoldásokat választhat a sikeres kommunikáció érdekében az interperszonális kapcsolatok kialakítása terén, és képessé válik az ezekkel járó stressz leküzdésére. Golubeva szerint viszont a kultúrát lehet és kell is osztálytermi környezetben tanítani, de meg kell oldani számos problémát ahhoz, hogy a kultúra-tanulási folyamatot hatékonnyá tegyük.

Másfelõl nem minden nyelvtanuló engedheti meg magának azt, hogy célnyelvi országban, anyanyelvi beszélõk körében sajátítsa el az adott idegen nyelvet. Legtöbbjük nyilvánvalóan csak az osztálytermi környezetet választhatja. Amennyiben az interkulturális kompetencia fejlesztésének kulcsfontosságú szerepet tulajdonítunk, akkor ki kell fejlesztenünk olyan módszereket, eljárásokat, technikákat, melyek alkalmazásával a nyelvtanulók osztálytermi körülmények között is sikeresen elérik céljukat, és a hangsúlyt ezekre kell helyezni.

Ki tanítsa az idegen nyelvet, az a nyelvtanár, aki hogyan lehet egyeztetni az időkereteket a bináris opciókban idegen kultúrához tartozik, vagy az, aki a hazai kultúra tagja? A szakmai közösség tagjainak többsége osztja azt a véleményt, hogy ha valaki sohasem tapasztalt meg egy másik kultúrát és nem küzdött azért, hogy egy másik nyelven megpróbáljon kommunikálni, akkor nem képes tudatosan reagálni arra a miliõre, amelybe beleszületett.

A tudatos ráfigyelés saját kultúrájukra más kultúrákkal való találkozást is feltételez, ám az osztálytermek többségében a nyelvtanár a hazai kultúra tagja, s közülük kevesen kerülnek abba a szerencsés helyzetbe, hogy jelentõs idõt eltölthessenek a célnyelvi országban. Egyes kutatók, közülük Golubeva is egyetértenek abban, hogy az idegennyelv tanároknak továbbképzésre van szükségük a kultúratanítás terén, így jóval felkészültebbek és felfegyverzettebbek lesznek a kultúra eszközeivel az idegen kultúrát illetõen.

A nyelvtanárokat ezen kívül toleráns attitûd, elfogadó magatartás kell jellemezze, ami a pszichológiai és pedagógiai felkészültségük maximalizálását jelentené. Az úgynevezett elfogulatlan viselkedés pártatlan irányítást igényel az idegen kultúra rejtett ösvényein.

Különbséget kell tennünk az interkulturális kompetencia fejlesztése szempontjából az egynyelvû és a kétnyelvû nyelvtanulók között? A kérdés az, hogy vajon mennyire és milyen szempontból kell figyelnünk a kétnyelvû tanulókra, akik már tulajdonképpen átjutottak a második akkulturációs szakaszon.

Egy idegen hogyan lehet egyeztetni az időkereteket a bináris opciókban bárki által megtanulható, és sokak által elsajátítható. A kérdés az, hogy vajon vannak-e kedvezõbb helyzetek, amikor egy idegen nyelv nagyobb ütemben, megfelelõbben sajátítható el? Az õ interkulturális kompetenciájuk vélhetõen fejlettebb, mint az egynyelvûeké. Vajon a harmadik akkulturáció elmélyíti az interkulturális kompetencia fejlõdését, vagy éppenséggel megtorpantja azt?

Elfogadható az az álláspont, mely szerint a kétnyelvû diákok már érzékenyebbé váltak egy újabb kultúra befogadására, az új nyelv gyakorlására lásd Liddicoat kultúra-gyakorlás elméletétezért az ilyen nyelvtanulók feltehetõleg sürgős kereset az interneten érzékenyebben reagálnak majd az interkulturális kompetencia fejlesztésére.

A kultúra mely elemeit kell tanítani a nyelvórákon? Amennyiben valaki fejlett interkulturális kompetenciára tesz szert, az még nem jelenti azt, hogy képes nyelvileg is jobban kommunikálni, mint annak elõtte. 0-val kereskedő opciók azonban fel- 6 Biró Enikõ: Az interkulturális kompetencia fejlesztésének csapdái tétlenül jelenti, hogy az ilyen személy látóköre kibõvül, és képes kezdeni valamit azzal a tartalommal, amely a világról alkotott szélesebb tudást közvetíti.

Ez utóbbi a mindennapi élethelyzetekre utal, például arra, hogy hogyan kell kezdeményezni egy telefonbeszélgetést, részt venni egy állásinterjún, vagy hogyan illik részvétet nyilvánítani valakinek, aki épp gyászol. Ez a tudás együtt jár az interakciós készségekkel és attitûdökkel, az integrálás képességével, a kritikai tudatossággal, amelyek azt jelentik, hogy a nyelvtanuló képes pártatlan, kritikus szemszögbõl értelmezni és értékelni a történéseket, nyelvi és nem nyelvi folyamatokat és gyakorlatokat mind a hazai, mind az idegen kultúra vonatkozásában.

hogyan lehet egyeztetni az időkereteket a bináris opciókban

Hogyan lehet a kulturális kompetenciát fejleszteni? Milyen kommunikációs eszközök segítenek abban, hogy e kompetencia fejlesztése megtörténhessen? A cél az, hogy elkerüljük a kulturális tények memorizálásának csapdáját, és magasabb szintû nyelvi eredményeket érjünk el.

Paige, A józan ész azt mondatja velünk, hogy a tanulók nyelvtudása javulni fog, amennyiben a célnyelvi országban kerül sor a nyelv elsajátítására, hiszen az autentikus környezetet biztosít. Ennek ellenére bebizonyosodott, hogy a célnyelvi országban folyó nyelvtanulás során a diákok nyelvi szintje nem fejlõdött szignifikánsan jobban, mint otthoni, osztálytermi körülmények között tanuló társaiké.

Sokan írtak már arról, hogy a nyelvtanításban-tanulásban nem csupán egyetlen dologra

A nyelv- és kultúratanulás sikere három pillérre épül: az általános tanulási stílusra, a minimális betéti lehetőség stratégiákra, végül pedig a kultúra-tanulási stratégiákra. A kultúra-tanulási stratégiák igénylik a figyelmes és óvatos résztvevõt, aki a kultúrák közötti hasonlóságok és különbségek felfedezésére törekszik. Õ az, aki inkább általánosít sztereotipizálás helyett.

A sztereotípiák jellemzést és értékelést vonnak magunk után, amelyek lehetnek helytelenek is, az általánosítások inkább elõrelátóak és elismerik, hogy minden kultúrának sajátos színezete és mintája van, de azt is, hogy egy adott kultúrán belül is jellemzõ a sokszínûség.

Innovatív megoldásaink Ha probléma merül fel a fényképezőgéppel, előbb tanulmányozza ezt a hibaelhárítási útmutatót. Ha a hibaelhárítási útmutatóval nem oldható meg a probléma, vigye el a fényképezőgépet a legközelebbi Canon szervizközpontba. Áramellátással kapcsolatos problémák Az akkumulátorok nem tölthetők a akkumulátortöltővel.

Az általánosítások természetesen még mindig csak hipotézisek és nem igazságok egy adott kultúráról, és változnak, ahogyan a nyelvtanuló is egyre többet sajátít el az adott nyelvbõl és kultúrából. Az interkulturális kompetencia fejlesztésének egyik sarokköve az interkulturális érzékenység, mely a kapcsolatokra, a megfelelõségre és az együttmûködésre utal.

GENIAL Digitális lázmérő, 60mp, fehér Jelző 60 mp opcióhoz

Nem kérdéses, hogy ezek könnyedén megragadható fogalmak az interakciókon belül. Mivel az interkulturális kompetencia tudásról, motivációról és készségekrõl szól, ezek szükséges elemek, amikor a két kultúra képviselõje hatékonyan és megfelelõen lép interakcióba. Az interakció a nyelvi szabályok és a kulturális viselkedés szabályainak ismerését is jelenti, melyek az egyes beszédaktusokban nyilvánulnak meg, ahol a nyelv és a kultúra interakcióba kerül.

Az interakció segít a felfedezéshez, a megértéshez és a reflektáláshoz egy idegen kultúra esetében.

hogyan lehet egyeztetni az időkereteket a bináris opciókban

Bennett szerint az interkulturális érzékenységnek a következõ fázisai léteznek: tagadás, támadás, minimalizáció mint etnocentrikus szintek, valamint elfogadás, alkalmazkodás és integrálódás, amelyek az etnorelatív szinteket képviselik. A modell azt sugallja, hogy egy közösség tagjai képesek a védekezés fázisától a minimalizáció szintje felé haladni.

A nyelvtanár célja, hogy a nyelvtanulókat eljuttassa e modell negyedik szintjére : az elfogadásra, ahol már sikeres lehet az interkulturális kompetencia fejlesztése, mûködtetése.

Ezen a szinten a beszédaktusok, amelyek egy nyelvórán lezajlanak, a nyelv elsajátítására és a kulturális tudásra egyaránt alapoznak. A nyelvtanulót jellemzõ tudatosság itt már nem kétséges, a készségek már elsajátítódtak rövid, kommunikatív gyakorlatok segítségévelés a nyelvtanuló immár össze tudja rakni mindazon elemeket, amelyeket kipróbált, és integrálni tudja azt az információt, amelyet az aktuális nyelvhasználat során elsajátított.

Liddicoat szerint a megértés tükrözi igazából a tanulást, a nyelvi viselkedés pedig a megértést. Egy nem anyanyelvi szintû megnyilatkozás is jelezheti az interkulturális kompetencia magas szintjét, amennyiben a nyelvtanuló képes mediálni a két nyelv és kultúra között, mégpedig sokkal inkább, mint asszimilálni az idegen nyelv asszimilálása esetén.

A szerzõ értelmezésében az interkulturális kompetencia fejlõdése nem üzletközpontok tetején, hanem ciklikus. Ez azt jelenti, hogy a nyelv eszközzé válik, amikor a kultúra elsajátítása elkezdõdik. Ezután az észrevétel-tudatosulás fázisa következik, amelyet mindig a reflektálás követ; s ezek a fázisok ciklikusan ismétlõdnek az aktuális megnyilatkozásig. A tanári szerep az észrevétel-tudatosulás fázisában igen jelentõs, hiszen ekkor történik meg a hasonlóságokra és különbségekre való felfigyelés, amelyet a tanár mediáló szerepe segíthet.

A reflektálást újabb észrevétel kell kövesse, hiszen az interkulturális kompetencia fejlõdése gyakorlat, amely örökké megújul. Az interkulturális kompetencia hasznosságát nehéz bizonyítani, sokkal inkább a hiányát lehet észrevenni, valamint azokat a károkat érzékelni, amelyek e kompetencia fejletlenségébõl adódnak.

Ez magyarázza az egyre kiterjedtebb kutatások és mûhelyek nagy számát ezen a területen. Hasonló jelenségek tapasztalhatók a specifikusabb nyelvtanítás, mint Az interkulturális kompetencia például az üzleti angol nyelv területén is. Teljesen magától értetõdõ, hogy a kommunikáció fontossága tudatában, úgy tűsikere ott is részben a nyelvi tudás szociokulnik, pusztán a nyelvvizsgára va- turális és interkulturális összetevõin múlik.

Philos /3–4 by philos - Issuu

A nyelvtanár szerepe itt megterhelődik azzal a felelősséggel, hogy olyan, tanterven kívüli anyagokat illesszen be a tanulási folyamatba, amelyek alkalmasak az interkulturális kompetencia fejlesztésére.

Néhány ötlet az interkulturális kompetencia fejlesztésére Anyanyelvi környezet hiányában olyan ötletekre van szükség a nyelvórákon, amelyek segítenek kompenzálni ezt a hátrányt. Itt egyrészt az autentikus nyelvi anyagokra, másrészt az autentikus kommunikációra kell gondolni.

Autentikus nyelvi anyagok: — vásárlás — üzletekben fellelhetõ termékek nevei, összetevõk, használati utasítások, — tömegkommunikáció: reklámok, — Internet, cégek, a média anyagai.

Paige, Ez leginkább a szerepjátékokra és a konfliktuskezelési szituációkra érvényes, ahol az egyeztetés, egyetértés mint beszédaktus kerül elõtérbe, valamint fontosak az udvariassági szabályok. Úgy a kulturális, mint a nyelvi kereskedési robotok 2020 beszélgetések áttekintései beágyazódnak ezekbe a kommunikációs szituációkba. Liddicoat szerint négylépéses folyamat segíti az interkulturális kompetencia fejlesztését: a tudatosítás, a készségfejlesztés, a produkció és a visszacsatolás.

A tudatosítás vonatkozik mindazon szituációkra, ahol nyelv és kultúra kapcsolatba lép. Ide tartozik az idegen kultúra elemeinek tudatosítása, a beszédaktusok tudatos megfigyelése, az azokra való reflektálás: — autentikus anyagok: a nyomtatottól a videóig megfigyelés, reflektálás, produkció — közmondások csokra: lehetõség a két kultúra összehasonlítására, 8 Biró Enikõ: Az interkulturális kompetencia fejlesztésének csapdái — szerepjáték: beszédaktusok, interakciók létrehozása, — dobozolt kultúra: kiindulópont beszélgetésekhez, különbözõségek felfedezéséhez, — anyanyelvi vendégek mint kultúra-források, Készség-fejlesztés: az új anyag rögzítése kísérleti tanulás útján.

Produkció: a megtanult elemek összerakása és integrálása. Visszacsatolás: a tevékenységekre való reflektálás, érzések kifejezése, amely segítheti a személyiség fejlõdését. Itt kezdetét veheti a mediálás. A kulcskompetenciák fejlesztése az üzleti angol nyelv tanítása keretében a Babeº-Bolyai Egyetem sepsiszentgyörgyi kihelyezett egyetemi tagozatán A nyelvtanulók a képzés keretében középhaladó vagy annál magasabb szintû angol, francia és német nyelvet mint szaknyelvet sajátítanak el.

Mivel a kezdõ nyelvtanulói szinten már túljutottak, ezért azt mondhatjuk róluk, hogy a legalapvetõbb nyelvi és kommunikatív kompetenciákkal már rendelkeznek. Az egyetemi évek végén megszerzendõ nyelvvizsga érdekében jelentõs mennyiségû, elsõsorban lexikális tudásanyagot kell elsajátítaniuk. E célra szolgál egy egyetemi jegyzetfüzet Fekete,amelyet a kolozsvári tanszék bocsátott a rendelkezésükre, és amely szerint felkészülhetnek és megfelelhetnek a nyelvvizsga elvárásainak.

A tananyag a következõ fejezeteket foglalja magába az elsõéves hallgatók számára: Elsõ fejezet: Kommunikáció az üzleti életben Második fejezet: A cég szerkezete Harmadik fejezet: Menedzsment Negyedik fejezet: Alkalmazás Ötödik fejezet: Európai intézmények Hatodik fejezet: Kultúra és civilizáció Hetedik fejezet: Turizmus és Üzleti utazás Ezek a fejezetek jól strukturált anyagokat tartalmaznak az üzleti angol elsajátítása céljából.

Rengeteg szókincsfejlesztõ gyakorlat, szövegértést fejlesztõ olvasmány és nyelvtani drill található bennük, ugyanakkor beszédértést kommunikációs és íráskészséget fejlesztõ feladat is van minden fejezetben. A fejezetek az alábbi szerkezetet követik: felvezetõ, olvasmány, szókincsfejlesztés és nyelvtani összefoglaló.

Szempontunkból a legérdekesebb fejezet hogyan lehet egyeztetni az időkereteket a bináris opciókban Kultúra és civilizáció, mely az alábbi alfejezetekre bomlik: Mi a kulturális sokszínûség? Az elsõ rávilágít, hogy a sokszínûség kezelése, a kultúrák közti különbségek felismerése mily hatékony lehet a közös munka szempontjából, például a multinacionális cégek esetében.

A következõ alfejezet a diszkrimináció problémáját igyekszik megvilágítani, míg a harmadik — mely esetünkben a legérdekesebb része a tananyagnak — a sztereotípiák kérdésével foglalkozik. Ez azért oly fontos, mert az etnorelativizmus elsõ fejlõdési szakasza a nemzeti sztereotípiákkal való leszámolás, valamint a kulturális tudatosság kialakításának kezdete. Ezt a fejlõdési szakaszt kísérheti az egyszerû tények prezentációja a célnyelvi kultúráról.

Az interkulturális kompetencia fontossága tudatában, úgy tûnik, pusztán a nyelvvizsgára való felkészítés nem elégséges. A nyelvtanár szerepe hogyan lehet egyeztetni az időkereteket a bináris opciókban megterhelõdik azzal a felelõsséggel, hogy olyan, tanterven kívüli anyagokat illesszen be a tanulási folyamatba, amelyek alkalmasak az interkulturális kompetencia fejlesztésére.

Összegezve úgy véljük, hogy a plusz terhek ellenére az interkulturális kompetencia fejlesztése nagyszerû kihívás a nyelvtanárok és nyelvtanulók számára egyaránt, melynek megvalósítása mindenképpen gazdagítani fogja az idegennyelv-tanítás palettáját. Iskolakultúra, Pécs.